Mindenki készül már Budapesten a Nagy Káosz Napjára, szeptember 4-ére, midőn az eddig sem tökéletes fővárosi tömegközlekedés fél napra megszűnik létezni, vagy legalábbis igen alacsony szintre fog lesüllyedni. Pánikol a város, minden buszozó-metrózó-villamosozó ember hőzöng most. "Hogy képzelik ezt, hogy merik megtenni? Milyen jogon akadályozzák a munkába jutásunkat?"
Milyen jól is döntöttem, amikor egy metró-megállónyira költöztem a munkahelyemtől. Szeptember 4-én reggel fogom magamat, és elgyaloglom az irdodába. Röhögök a többi emberen, akik heringként fognak tömörülni a szükségjáratokon. Tudom, szemét és cinikus hozzáállás ez, de jól esik az embernek. A legszebb öröm a káröröm, mert nincs benne irigység.
